Az önismeret útján egy pillanatra kiábrándultam a szerelemből. Az elgondolás, hogy a társ, a pár csak mint egy kénytelen-kelletlen eszköz szerepeljen az életemben, aki tükröt tart, és akivel karmákat oldogatunk, meglehetősen sivár és elkeserítő. Belesajdult mindenem abba, hogy…

 Olykor jólesik csak úgy, bámulni az életemet. Megnézni benne a csínyeket, a munkát, a lustaság és az állhatatosság folyton váltakozó ritmusát. A mai nap reggelét az elmélkedésnek szentelem. Furcsa kis napindító ez, mert valamelyest kiszakít a valóságból, mégis,…

  Kitágult a tér. Érzem az iskolás gyerekek emlékeit, ahogy karácsonykor az ablakra fújták a díszeket. Érzem a szerelmeket, minden szerelmet, érzem a fájdalom sós ízét, a könnyeket, a csalódásokat, a talpra állásokat, a bukásokat. A választás sodró áramát. Érzem a…